2007-ben diplomáztam a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szociális munka szakon, majd 2010-ben az Orvostudományi Kar és Művészeti Kar közös szakirányú továbbképzésén művészetterapeutaként. Már az egyetemi éveim alatt is nagyon aktív közéleti tevékenységeket végeztem, mivel szerettem volna minél több jó ügyet felkarolni és tenni azért a közösségért, amihez tartoztam. A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának juttatási ügyekkel megbízott alelnökeként 3 évig, majd 2008-2010 között a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának esélyegyenlőségi ügyekkel megbízott elnökségi tagjaként kiemelt ösztöndíjasként próbáltam meg segítséget nyújtani kortársaimnak. A közéleti tevékenységek és a tanulmányaim mellett már dolgoztam egy pécsi egyesületnél 2008-2009 között – Szociális Szolgáltatásokért Egyesület Kompetencia és Tanácsadó Központ – ahol részt vehettem Pécs város pszichiátriai tervének kidolgozásában.

A tanulmányaimat befejezve első főállású munkahelyemen programvezetőként 3 évig tevékenykedtem az ország egyik legnagyobb kortárs segítő programjában, a Felsőoktatási Mentorprogramban, ahol az ország összes felsőoktatási intézményében felvételt nyert hátrányos helyzetű első éves fiatalt felsőbb éves hallgatók támogatták az intézményi beilleszkedésben és tanulmányaikban. Ez alatt több országos esélyegyenlőségi programot sikerült lebonyolítanom az önkéntesség, a roma integráció és a fogyatékkal élő hallgatók beilleszkedésének témájában.

A Mentorprogramot követően a hazánkban az európai szociális alapot kezelő pályázatkezelő céghez, az ESZA Nonprofit Kft.-hez kerültem, majd a Miniszterelnökségen az uniós fejlesztésekért felelős területen dolgoztam 4 évig, ahol szociális és egészségügyi projektekkel, programokkal foglalkoztam. Ezalatt szakmai tanácsadóként támogattam rövidebb ideig az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt és az EMMI Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkárságát is, ahol nagy népegészségügyi projektek elindításán tevékenykedtem

2017-2018 között a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban dolgoztam, jelenleg pedig az Oncompass Medicine Zrt. magán rákkutató cégnél és a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Nemzeti Onkogenomikai és Precíziós Onkoterápiás kutatás-fejlesztési és innovációs projektjének tanácsadója vagyok.

Feladataim elvégzése mellett 5 éve önkénteskedem beteg gyermekek táboroztatásában, először daganatos gyermekek táborában, majd 3 éve már táborvezetőként próbálom segíteni Magyarország egyetlen szívbeteg gyermekeknek szervezett táborát Zalaszabarban. Két kiemelt terület került a szívemhez nagyon közel az elmúlt években, a rákkutatás előmozdítása szerény eszközeimmel, melyeket a fejlesztéspolitika területén szereztem és a daganatos valamint szívbeteg gyermekek támogatása. Hosszú évek óta dolgozom azért, hogy életre tudjam kelteni ezt az Alapítványt a krónikus, azaz tartósan beteg gyermekek és családjaik közvetlen megsegítésére és támogatására. Őszintén hiszem, hogy az Alapítvánnyal fontos és jó ügyeket tudunk majd szolgálni.

Általános orvosi diplomámat a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szereztem meg 1981-ben. Ezt követően a Semmelweis Egyetem (SE) I. számú Kórbonctani és Kísérletes Rákkutató Intézetébe kerültem, majd 1985-87 között a SE II. számú Belgyógyászati Klinikáján dolgoztam. 1987-91-ben az Egyesült Államokban, a philadelphiai Pennsylvania Egyetem Wistar Intézetében kísérletes rákkutatási munkát végeztem és a Pennsylvania Egyetemen folyó, igen magas színvonalú klinikai onkológiai tevékenységbe is betekinthettem. Orvosi diplomámat az Egyesült Államokban 1989-ben, Pennsylvania államban 1990-ben honosítottam.

Magyarországra 1992-ben tértem vissza. Szakmai munkámat a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen (későbbi nevei: Országos Gyógyintézeti Központ ill. SE Egészségtudományi Kar) folytattam. Ezen a helyen egyetemi tanársegéd, adjunktus, részlegvezető egyetemi docens, osztályvezető főorvos, végül – 2006-ig – az Országos Gyógyintézeti Központ főigazgatója voltam. Közben, a 2002-es évben – néhány hónapig – az Egészségügyi Minisztérium Egészségpolitikai főosztályát vezettem.

Kórboncan-kórszövettanból (1985, inaktív szakvizsga), belgyógyászatból (1993), klinikai immunológia-allergológiából (1996), hematológiából (1999) és klinikai onkológiából (2012) szereztem szakorvosi képesítést. 1995-ben az orvostudomány kandidátusa, 1998-ban habilitált doktor, 2004-ben pedig egyetemi magántanári címet kaptam. 2000 és 2003 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas voltam. A Transzfúziológia és Hematológiai Szakmai Kollégiumnak 2004 és 2011 között voltam a tagja, 2016-tól pedig a Tagozat elnöke vagyok.

1998-ban a Purdue University (East Lafayette, Indiana, USA) és az École Supérieure de Commerce (Rouen, Franciaország) közös képzésén Master of Business Administration (MBA) fokozatot szereztem. Egészségügyi szakmenedzseri diplomámat 2008-ban a Project HOPE és a Sheffieldi Egyetem képzésén kaptam meg, melyre 2010-ben a Sheffieldi Egyetem Postgraduate Diploma in Health and Medical Care (management) képzését is ráépítettem.

2002 és 2006 között az Országos Gyógyintézet Központ főigazgatója voltam. 2012-től a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatójaként tevékenykedem. A két megbízatás között időben a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár egyik leányvállalatát ill. az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületét vezettem.

Számos hazai és nemzetközi tudományos társaságnak vagyok a tagja. Mintegy 70 hazai és nemzetközi publikációnak és több, mint 100 előadásnak vagyok a szerzője, társszerzője. 2017-től a Nemzeti Onkogenomikai és Precíziós Onkoterápiás kutatás-fejlesztési és innovációs konzorciumot vezetem, amelynek állami támogatása mintegy 3,5 Mrd Ft. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Genomikai Bizottságának ez év áprilisától vagyok a tagja.

Orvosi egyetemet Debrecenben végeztem 1992-ben. Ezt követően Miskolcon a B-A-Z Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központjában, illetve a Koraszülött Intenzív Osztályán dolgoztam 1998-ig. 1998-ban gyermekgyógyász szakvizsgát tettem.

1998-tól az Országos Kardiológiai Intézet Gyermekkardiológiai osztályán, illetve 2000-tól megnyílt Gyermekszív Központban dolgozom. Gyermekkardiológus jelöltként 2000-ben 1 évet a hamburgi egyetem gyermekkardiológiai osztályán töltettem el ösztöndíjasként. 2001-ben gyermekkardiológiai szakvizsgát tettem. A gyermekkardiológián belül szívkatéteres beavatkozásokat tanultam hazajövetelem után Évente 150-200 szívkatéteres vizsgálatot végzek jelenleg is, ennek több, mint fele gyógyító beavatkozás is egyben. Az utóbbi években a gyermekek mellett a veleszületett szívbetegségben szenvedő felnőtteknél is egyre gyakrabban végzek szívkatéteres beavatkozásokat.

2001-tól fokozatosan felépülő pulmonalis hypertoniás ellátás vezetésével is megbíztak, ezzel kapcsolatban több nemzetközi vizsgálatban és regiszterben vettem és veszek részt.

2006-ban ismét Németországban, újra ösztöndíjasként dolgoztam a berlini Szívközpont (Deutsches Herzzentrum) szív- és tüdőtranszplantációs osztályán, ahol a szívtranszplantáción átesett betegek elő- és utókezelésével foglalkoztam, illetve a transzplantáció minden területéről, kiemelten a műszívkezelésekről sokat tanultam. 2006-tól munkatársaim segítségével megszerveztem a hazai gyermekszívtranszplantációs programot, mely 10 éve sikeresen működik. Ugyanezen évtől felépítettük a gyermekkori műszív programot. A kettős program sikere miatt több állami és egyéb kitüntetésben részesültem.

2008-tól a Szívtranszplantációs Bizottságnak, 2012-tól a Szakmai Kollégium Transzplantációs Tagozatának, 2017-tól a Szakmai Kollégium Gyermekgyógyász Tanácsának a tagja vagyok, hosszú évek óta a Transzplantációs Társaság vezetőségi tagja, jelenleg a Kardiológiai Társaság Gyermekkardiológiai Szekciójának elnöke.

Idei évtől az Országos Kardiológiai Intézet gyermekellátásért felelős orvosigazgatójának neveztek ki, illetve a Gyermekkardiológiai Osztály vezetőjének.

2010-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán.

A II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán kezdtem pályafutásomat, főként a hemato-onkológiai osztályokon. Ezt követően 2012-2017-ig a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központban dolgoztam csecsemő- és gyermekgyógyászként. Tanulmányaim során fontos tapasztalatokat szereztem a gyermekkardiológia illetve gyermekszívsebészet terén a nemzetközi élvonalba tartozó müncheni Deutsches Herzzentrumban. 2010-ben elnyertem a Magyar Kardiológusok Társasága Ifjúsági 1. díját.

2011 óta Szűcs Gabriellával közösen 2014-től szervezünk tábort a veleszületett szívbetegséggel élő gyermekek részére, amely Prof. Dr. Szatmári András és Szabadics Zoltán támogatásával jött létre. Ez a program a mai napig egyedülálló Magyarországon. 2017 óta Budakalászon vagyok házi gyermekorvos. Emellett továbbra is szívügyem a tábor szervezése és lebonyolítása, melyben Dr. Ablonczy László vezetésével a Kardiológiai Intézet továbbra is támogat.

Feleségemmel és 3 gyerekünkkel (Lenke 4 éves, Dániel és Viola 2 évesek) Budakalászon élünk.

2014-ben szereztem jogi diplomát a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán. Az egyetem befejezését követően a közigazgatásban kezdtem el jogászként dolgozni, így 2014 óta már több területen lehetőségem nyílt magam kipróbálni a szakmámban. 2019-ben jeles érdemjeggyel jogi szakvizsgát tettem. Jelenleg a Közbeszerzési Hatóságnál dolgozom jogi tanácsadóként.

Személyes tapasztalataimnak is köszönhetően, mindig szívügyemnek éreztem a beteg és sérült gyermekek, illetve családjaik támogatását. Emiatt is megtiszteltetés számomra, hogy egy véletlen, ámde sorsszerű találkozásnak köszönhetően 2017 óta önkéntesként járulhatok hozzá a szívbeteg gyermekek nyári táborának sikeréhez és ezzel a táborozó gyermekek és szüleik boldogságához.

Életem során már sokféle sorssal és történettel találkoztam. E történetek rávilágítottak arra, hogy mindenki számára mást jelent a segítség és a támogatás. Gyakran nem is gondolnánk, de egy nehéz helyzetben lévő családnak egy jó tanács, egy mesekönyv, vagy akár egy, a csomagoknak fenntartott fél szoba is éppen a legnagyobb segítséget jelentheti. Bízom benne, hogy az alapítvány a hozzá bizalommal fordulók számára megadhatja azt a személyi, tárgyi vagy éppen anyagi támogatást, amely segítséget nyújthat számukra a nehéz helyzetekben és hozzájárulhat a beteg gyermekek mielőbbi gyógyulásához.